-ról vagy -ból

< Previous | Next >

francisgranada

Senior Member
Hungarian
Sziasztok!

A minap valaki (nem magyar anyanyelvű) a következőhöz hasonló mondatot írt nekem:

"Egy ismerősöm megkérdezte, hogy nem tudok-e lefordítani neki egy pár szöveget németről és japánról."

Én ebben az esetben úgy mondanám, hogy németből és japánból, holott más esetekben a -ról/ről rag nem hangzik szokatlanul a lefordítani igével kapcsolatosan.

Nektek mi a véleményetek? Van valami erre vontakozó szabály, t.i. hogy mikor melyik rag a helyes vagy "ajánlott"?

Köszi.
 
  • Zsanna

    ModErrata
    Hungarian - Hungary
    Az értelmező szótár szerint mindkettő jó, de én inkább a -ról/-ről-ös alakot használom spontán.
    Úgy érzem pedig, mintha lenne valami különbség a kettő között, de nem tudnám meghatározni, hogy mi az. (Esetleg nagyobb volumenű fordításnál, mint pl. egy könyv - a -ból/-ből?)
    A példamondatban szereplő alak minden esetre nekem így jobban hangzik, mint a -ból/-ből-ös változatban.
     

    francisgranada

    Senior Member
    Hungarian
    ...(Esetleg nagyobb volumenű fordításnál, mint pl. egy könyv - a -ból/-ből?) ...
    Igen, nekem is van ilyesféle benyomásom. Vagy például, valószínűleg a -ból/-ből ragot használnám a következő esetben is (bár nem vagyok benne egészen biztos):

    - Mivel foglalkozik Béla?
    - Béla japánból és kínaiból fordít műszaki jellegű szövegeket.

    Ami az eredeti példámat illeti, az is eszembe jutott, hogy esetleg az zavar engem, hogy "lefordítani ... egy pár szöveget ...japánról" tulajdonképpen nem egyértelmű. Jelenthetné azt is, hogy a szöveg Japánról szól ... (leírva világos, persze).
     

    Zsanna

    ModErrata
    Hungarian - Hungary
    ...- Mivel foglalkozik Béla?
    - Béla japánból és kínaiból fordít műszaki jellegű szövegeket.
    Igen, de szerintem a másik toldalékkal ez ugyanúgy jó lenne.

    Ami az eredeti példámat illeti, az is eszembe jutott, hogy esetleg az zavar engem, hogy "lefordítani ... egy pár szöveget ...japánról" tulajdonképpen nem egyértelmű. Jelenthetné azt is, hogy a szöveg Japánról szól ... (leírva világos, persze).
    Igen, szóban tényleg félreérthető lehet. Lehet, hogy épp ezért lehetséges a két változat.
    Bár én közben arra is gondoltam, hogy a -ból/-ből lehet régebbi használatú eredetileg. (Esetleg épp azért, mert régebben az ilyen nüanszokra jobban figyeltünk, mint manapság?:confused:)
     

    francisgranada

    Senior Member
    Hungarian
    ... Bár én közben arra is gondoltam, hogy a -ból/-ből lehet régebbi használatú eredetileg ...
    Valószínűleg igazad van. Például egy régi könyvem (nyomtattatott 1688-ban) címoldalán ez áll: "Olaszból és Deákból szorgalmatosson megmagyaráztatott Illyés András által" (megmagyarázni = lefordítani magyarra; Deák = latin).
     

    Zsanna

    ModErrata
    Hungarian - Hungary
    Ez elég jó példa :thumbsup:, köszi. (Kár, hogy épp az igénk hiányzik belőle, de az értelme nagyjából tényleg az.)

    Én meg közben annyit találtam, hogy alakilag szintén létezik a "vmiből valamennyit fordít vmi célra"* (pl. a költségvetésből 1 milliót fordítottak virágöntözésre). Lehet, hogy ennek a formának a gyakoribb használata szorította háttérbe a megegyező alakú (de más jelentésű) igénk -ból/-ből-ös variációját? Ennek az mond ellent, hogy (továbbra is a fordít ige más jelentésében) létezik a -ról/-ről-ös alakkal is olyan forma, amikor meg ez a toldalék a kötelező (forrás mindkét példánál a Mazsola volt) "2-ről fordított a japán Takeda ellen".


    *Vö. "a cseh eredetiből fordította a cikket magyarra" - íme egy példa arra is, amikor kötelezően a -ből az egyetlen jó toldalék a mi igénkhez. (Vajon akkor ez azt jelenti, hogy nyelvnév után választható a toldalék, de ha más köznevet használunk, akkor ott már nem?)
     
    Last edited:
    < Previous | Next >
    Top