Piros vagy vörös?

[franknagy]

Ma szembesültem a portugálban a feketét jelentő "preto" és "negro" szavak használatának a különbségével.
A helyzet ugyanaz, mint a magyarban a "piros" és a "vörös" szavakkal. Mind a kettő ugyanazt a színt jeleni, csak éppen a "piros" szót konkrét értelemben használjuk: "piros pacsi","piros paprika", "piros szoknya",
a "vörös" szót pedig az átvitt értelmű, politika felhangú állandósult kifejezésekben: "Vörös Hadsereg", "vörös zászló".
A portugálban a "preto" a köznapi, a "negro" az átvitt értelmű kifejezésekben hasznát szó: "fekete mágia", "fekete bárány", "feketelista".
....
:-( Ha ez ilyen egyszerű lenne! Felsorolok néhány ellenpéldát:

• vörösvértest,
• vörösiszap,
• piroslámpás ház.

Ha valaki elpirul, a sokkal kevésbé szégyenkezik, mint amikor elvörösödik.
Szóljatok hozzá!

 

[Tina55]

Szerintem a piros és a vörös színek között árnyalatbeli különbség van. Számomra a "piros" élénkebb, tiszta színt takar, míg a "vörös" már kicsit a bordó felé hajlik, kevésbé rikító. Egyik sem tűnik átvitt értelműnek. Ugyanakkor a "pirosat" valamivel köznapibb szónak érzem, gyakrabban fordul elő a köznapi nyelvhasználatban.

 

[Zsanna]

Nem látom a kérdést a témaindítóban. (A címben lévő nem számít!)

 

[franknagy]

Legyen a kérdés: Mikor használjuk a "vörös" és mikor a "piros" jelzőt ugyanarra a színre?

Szerintem a piros és a vörös színek között árnyalatbeli különbség van. Számomra a "piros" élénkebb, tiszta színt takar, míg a "vörös" már kicsit a bordó felé hajlik, kevésbé rikító.

A bakter piros zászlója szerinted más színű, mint a szovjet és a kínai zászló alapszíne?

Szerintem:
A politikai és az emelkedettebb kifejezésekben a vörös szót használjuk,
a köznapiakban pedig a pirosat.

• Vörös fonálként húzódik végig.
• Vörös Csepel, zúgjon a hangod.
  
• Fel vörösök, proletárok!
• 
  
• Nem kell be@ni, piros a paroli!
• "az bakterház s a bakter előtte áll s üzen // piros zászló kezében, körötte sok gyerek"
• piros pacsi
• piros ász

Itt vannak viszont az ellenpéldák:

• vörös róka
• vörösbegy
• vörösiszap
• vörösvértest
• vörös foszfor
• vörös lencse
  
• „Vörös Rébék általment a
  Keskeny pallón s elrepült -”

A vörös haj természetes hajszín, a bohóc piros haja nevetséges, festett.

 

[Zsanna]

Én egyetértek Tina55-tel abban, hogy maga a szín "érzete" nem ugyanaz, frankkal pedig abban, hogy a piros általában (v. többnyire) egyszerűen színt jelöl, míg a vörös nem csak a szín jelölésre használjuk, hanem általában mintha valamilyen elvont értelem is lenne mögötte, valami, ami több, mint a szín jelzése. (Listát itt nem adhatunk, annak adatait pedig külön-külön elemezgetni meg pláne nem a fórum feladata.)
Bár, ebben az elemzésben mindkettőre adnak "külön" értelmezést: a pirosra pozitív, a vörösre negatív értelemben, ami elég meggyőzően hangzik, de valahogy az utóbbira nem ez volt az első megérzésem (szóval kérdés, hogy mennyire lehet általánosítani - igaz, ebben a témában valószínűleg nem nagyon lehet).

 

[Zsanna]

Ez a link is érdekes, mert nem csak egy nyelvészeti cikket tartalmaz, hanem van egy pár jó kép is arra vonatkozóan, hogy a vörös milyen különböző színű dolgokat jelölhet.
Az is érdekes, hogy a piros pozitív hangulatát említi, de egyúttal azt is, hogy a veszélyre vagy tiltásra utaló dolgok is általában pirosak. Ez nekem azt jelzi, hogy a pozitív jelző is sántít (mint ahogy a vörösre a negatív). Szerintem inkább élénkség, figyelemfelhívás van a pirosban, valami "azonnali". (Míg a vörösben van higgadtság, a tempója lassabb, mélyebben "szánt" - talán ezért is társítottam fentebb az elvont melléknévvel...)

 

[franknagy]

Én egyetértek Tina55-tel abban, hogy maga a szín "érzete" nem ugyanaz, frankkal pedig abban, hogy a piros általában (v. többnyire) egyszerűen színt jelöl, míg a vörös nem csak a szín jelölésre használjuk, hanem általában mintha valamilyen elvont értelem is lenne mögötte, valami, ami több, mint a szín jelzése
Bár, ebben az elemzésben mindkettőre adnak "külön" értelmezést: a pirosra pozitív, a vörösre negatív értelemben, ami elég meggyőzően hangzik, de valahogy az utóbbira nem ez volt az első megérzésem (szóval kérdés, hogy mennyire lehet általánosítani - igaz, ebben a témában valószínűleg nem nagyon lehet).

Részlet az elemzés alapjául szolgáló teljes cikkből, vagyis innen, az aláhúzásokat én magam tettem bele:
Meghatározása szerint ezek a
testrészek intenzív érzelmek (pl. düh, hőség, láz,
fizikai megerőltetés) következtében válhatnak
vörössé, tehát sosem természetes állapotuk szerint
azok (ezzel szemben – mint ahogy a 4.1.1.-ben láthattuk – abőr
, az arc és a nyelv
éppen az egészsé gességük jeléül lehetnek
pirosak). Érdekes továbbá a vörös
színnév kapcsolata etimonjával, a vér rel.
Korpuszunkban a vörös vér
konstrukció nem fordult elő, a vér csak a
másik színnévvel, a pirossal
alkotott kollokációt.
A vér specifikusabb szintű leírásai: a
vörös vértest és a vörös vérsejt
azonban kizárólag a vörössel és nem a
pirossal fordultak elő.

 

[francisgranada]

Egyértelmű "recept" arra, hogy melyiket mikor kell használni, nyilván nincs. Viszont a vörös, legalábbis néhány esetben, inkább a természetes színre utal, míg a piros a mesterségesre. Például a vörös hajú az, akinek ilyen a haja természetes színe, viszont a piros hajú alatt olyat képzelek el, aki pirosra festette a haját. Hasonlóképpen vörös bort mondunk, a piros bor nekem inkább azt sugallja, hogy mesterségesen szinezett.

(De pl. a rózsa esetében, tudtommal, a vörös rózsa is meg a piros rózsa is használatos ... )