Miért nincs ragozott alakja -ig határozóragnak?

< Previous | Next >
  • franknagy

    Senior Member
    Szerintem nem azért, mert értelmetlen, hanem azért, mert nagyon ritkán járul az -ig rag személyekhez, inkább időjelző események kapják: Világostól Trianonig.
    De azért előfordulhat:
    1. Az orosztanár ma a magyar ABC szerint feleltette le a fél osztályt: Nagytól Welléig. A múlt héten az orosz ABC szerint feleltetett le minket: Nagytól Juricsekig.
    2. Látástól Mikulásig dolgoztattak minket.
     

    francisgranada

    Senior Member
    Hungarian
    Onom, onod, oná ... (esetleg enem, ened, ené :)...) sincs, holott van házon, Nagyon, Mikuláson, emberen, stb. A tárgyeset -t ragjához sem járulhatnak személyragok, ehelyett azt modjuk, hogy engem, téged, őt ...

    A magyarázat valószínűleg abban rejlik, hogy egyes ragok soha sem voltak önálló szavak (határozószók stb), tehát nem alakulhattak ki személyragokkal ellátott alakok.
     
    Last edited:

    franknagy

    Senior Member
    francisgranada]Onom, onod, oná ... (esetleg enem, ened, ené :)...) sincs
    De rajtam, rajtad, ... van, mert szükség lett rá. Hát az a reá-ból lett az Etimológiai szótár szerint.
    rajta [13. század eleje] Megszilárdult ragos alakulat, az önállóan nem adatolható rajt ’azon a helyen’ határozószó egyes
    szám 3. személyű -a birtokos személyjeles alakja. A rajt maga is megszilárdult ragos alakulat, alapszava a rá határozószó,
    a -t pedig hol? kérdésre válaszoló lokatívuszi helyrag, a szó belseji j ugor alapnyelvi *v fejleménye. A rajta eredetileg
    helyhatározó volt, később igekötői szerepe is kialakult. A rajt ’rajta!, indulás!’ mondatszó [1903] elvonással keletkezett a
    rajta indulatszóból. A rajt ’start, indulás <versenyen>’ főnév [1931] ebből főnevesült. Ennek -l igeképzős származéka a
    rajtol [1937]
     

    francisgranada

    Senior Member
    Hungarian
    De rajtam, rajtad, ... van, mert szükség lett rá. Hát az a reá-ból lett az Etimológiai szótár szerint.
    Ez világos, de a kérdesed az volt, hogy miért nincs *igem, *iged ..., erre próbáltam válaszoni. Más kérdés, hogy miért nincs valami más, személyjellel ellátható "alakulat", ami az -ig szerepét töltené be. Igazad lehet abban, hogy
    ...nagyon ritkán járul az -ig rag személyekhez ...
    Sőt, még a "Nagytól Juricsekig" példádban sem szószerint értendő az -ig. Nem azt fejezi ki, hogy "egészen Juricsekhez" fizikai értelemben, hanem inkább "Juricsek nevéig" a névsorban.
     
    Last edited:

    Olivier0

    Senior Member
    français - France
    Más nyelven van értelme a személy + -ig kapcsolatnak (franciául: jusqu'à moi, jusqu'à toi, stb.), tehát magyarul is lenne értelme.
    Inkább az van magyarul, hogy elég az ide, oda határozószavakkal kifejezni az 1. ill. 2., 3. személyt, mint a tárgy esetében:
    nekem add -> add ide (franciául: donne-le-moi)
    neki add -> add oda (franciául: donne-le-lui)
    neked adjam? -> adjam oda?
    Tehát az -ig esetében:
    az én személyemig (egészen hozzám) futottál -> idáig futottál
    a te személyedig (egészen hozzád) / az ő személyéig (egészen hozzá) futottam -> odáig futottam
    -- Olivier
     

    francisgranada

    Senior Member
    Hungarian
    Más nyelven van értelme a személy + -ig kapcsolatnak (franciául: jusqu'à moi, jusqu'à toi, stb.), tehát magyarul is lenne értelme ....
    Egyetértek. De nem csak az ide/oda/idáig/odáig, hanem a hoz/hez/höz rag is konkurrál az ig-nek. A legtöbb esetben azt mondjuk, hogy (egészen) Péterhez futottam (esetleg oda futottam Péterhez, odáig futottam, ahol Péter állt, stb ...) és ritkábban azt, hogy Péterig futottam. Viszont nem személyek esetében gyakori az -ig, például a határig/kerítésig/város széléig/templomig stb ... futottam. Ennek a magyarázatát abban látom, hogy egy személyt spontán nem igazán érzékelünk határként (talán mert idővel elmozdul :)).
     
    Last edited:
    < Previous | Next >
    Top